Óhídy Petra - Spanyol Varázs
- részlet -

III. fejezet - a helyszín: Budapest

„Nyitja a bejárati kaput, felmegy az első emeletre. A kis társasház lépcsőházában csend honol. Kulcsa csikordul, és belép az előszobába. Annuska itt is járhatott, a nyitáshoz a kulcsot kétszer kell elfordítani, s ő csak egyre szokta zárni.
Belép. Ismerős dohányszag csapja meg az orrát. Egy pillanatra elgyengül. Mintha Ádám járt volna itt. Ő szívja ezt a cigarettát. Marlboro. Leteszi a bőröndöt, s besiet. A csepp másfél szobás lakás csupa ötlet, ízlés és harmónia. Kornélia kezenyoma mindenütt. És Ádám emléke. Ahogy ott ült a virágos huzatú kanapén, keresztbevetve nyurga lábait, s ideges mozdulatokkal cigarettázott... Szinte látta szép hosszúujjú kezét, a nikotintól kissé sárgás mutató és középső ujjal. Balkezes volt, abban tartotta a cigarettát, s ha a hamutartó szélére letette, azzal emelte a szájához a kávéscsészét is, hogy nagyot kortyoljon a cigaretta mellé. Ha sietett, egyik kezében a cigaretta, végéből kékes kis füstcsík kanyarog, a másikban a kávéscsésze, amelyben a mindig kedvelt, méregerős kávé gőzölgött. Írni mind a két kezével tudott, de az iskolai vasfegyelem következtében inkább a jobb kezét használta e célra.
A felső világítás, több helyen elhelyezett spotlámpák, kellemes fénybe vonja a szobát. Megint beleszimatol a levegőbe, hogy újra ott érezze Ádámot.
- Képzelődöm.
A telefon felé néz, a villogás üzenetet jelez. Odalép, s megnyomja a lejátszógombot.
Ádám hangja.
- Ne lepődj meg, fent jártam. Beszélnünk kellene. Hívj majd fel az irodában, ha megérkeztél.
Leül a kanapéra. Gyengének érzi a lábait. Mit akar megbeszélni vele? Mennyi ideje is nem találkoztak? Hat hónapja, igen, hat hónapja történt. Akkor költözött el. S ő mostanra kezdte kiheverni. De ahogy meghallotta az üzenetrögzítőn a hangját, egyszerre rá kellett döbbennie, hogy nincsen még túl a dolgon.
Hány szép évet is töltöttek együtt? Hetet. Igen, a hét év, úgy látszik, valóban veszélyes.”